VÁLTOZÁSOK A MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOKBAN! 

2024. jan.1-től:

• A munkaegészségügyi szakterületet is érintő orvoshiányt figyelembe véve a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy bizonyos, jogszabályban meghatározott munkaegészségügyi feladatokat szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai alapján a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem láttak el. Az indoklás szerint tehát a jelentős hazai orvoshiány miatt közegészségügyi-járványügyi ellenőr és felügyelő szakképzettségű személy is elláthatja az orvos utasításai alapján 2024-től kezdve a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálattal kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat, soron kívüli ellenőrzés esetén is, továbbá a kockázatértékeléssel kapcsolatos egyes munkaegészségügyi szakmai teendőket, amennyiben alacsony veszélyességi osztályú és 1-9 főt foglalkoztató a munkahely.
• Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja, a törvényjavaslat szövege szerint, 2024-től.

• 2024. április 1-től:

  • A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv újraszabályozza a 2004/37/EK irányelv 15. cikk (1) bekezdését, így nyilvántartást kell vezetni a reprodukciót károsító anyagokról is, ezért szükséges kiegészíteni az erre vonatkozó szabályozást. [Mvt. 63/B. § (1)-(3) bekezdése]
  • A 2022/431 irányelv átültetése kapcsán szükséges módosítások. Az irányelv 1. cikk 7. pontja módosítja a 2004/37/EK irányelv 6. cikkét is, ezért a munkáltatóknak be kell jelenteni a reprodukciót károsító anyagokkal végzett tevékenységet is. Emiatt szükséges kiegészíteni a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 63/C. § (1)-(2) bekezdése]

  2026. jan. 1-től:

• A leginkább veszélyes (I. veszélyességbei osztályba sorolt, 50 fő feletti) munkahelyen csak FELSŐFOKÚ munkavédelmi szakképzettséggel lehet kockázatértékelést készíteni 2026-tól.

FORRÁS:https://www.vdsz.hu/hirek/6/valtozasok_varhatok_a_munkavedelmi_torvenyben/1455/</h3> 

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA SZERVEZÉSE 10 FŐTŐL CÉGEKHEZ KIHELYEZETTEN IS! 

HELYSZÍN: TATABÁNYA és környéke (további információ e-mail-en vagy telefonszámon). 

KATEGÓRIÁK:

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.

2. * Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.

3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.

VÁRJUK RÉGI ÉS ÚJ JELENTKEZŐKET, EGYÉNI VÁLLALKOZÓKAT, CÉGEKET!

JELENTKEZNI LEHET: Benkovics Miklós oktatásszervezőnél a benkovics.miklos1@gmail.com e-mail címen. 

További információ: +3620 9687634-es telefonszámon! vagy a fent leírt e-mail címen! 

Pszichoszociális kockázatok? Nem csak manager szinten! 

1. Mi is a pszichoszociális kockázat? Milyen törvény foglalkozik vee? 
2. Milyen kockázatai vannak a stressznek? 
3. Mit tehet a munkáltató? 
4. Mit tehet a munkavédelmi szakember/szolgáltató? 

Ezekre a kérdésekre adok most választ. 

1. Mi is a pszichoszociális kockázat? Milyen törvény foglalkozik vele?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény 54. § d) pontja előírja, "hogy az emberi tényezők figyelembevétele rendkívül fontos a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamatok megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés káros hatásának csökkentése érdekében, a kockázatértékelés során a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatokat is fel kell tárni és megszüntetésükre intézkedéseket kell tenni".

Mit értünk pszichoszociális kockázat alatt? A fent említett jogszabály  87. § h) pontja kimondja, hogy pszichoszociális kockázat a munkavállalót a munkahelyen érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalanság és egyéb okok) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

2. Milyen kockázatai vannak a stressznek? 

Sokat hallunk a stresszről, de mi is az? Meg lehet határozni a munkahelyi stressz fogalmát?

Általában akkor érezzük magunkat stresszesnek, amikor úgy gondoljuk, hogy a követelmények nagyobbak, mint az ahhoz szükséges erőforrásaink. Például, ha valaki jól érzi magát nyilvános beszéd közben, nem aggódik egy prezentáció megtartása miatt, míg más, aki nem bízik a képességeiben, nagy stresszt érezhet egy önálló előadáson. A stressz gyakori forrásai közé tartozhatnak jelentős életesemények - költözés vagy a munkahelyváltás, de a mindennapi gondok, mint a forgalommal való megküzdés is stresszforrás lehet.

Mi okozza a stresszt a munkahelyen?

• A munkahelyi stressznek sem egyetlen oka van - mindenki külön egyéniség, különböző szakmai és magánéleti tényezőkkel, amelyek befolyásolhatják a körülményekre adott reakciókat. Vannak azonban olyan tényezők a munkahelyeken belül, amelyek kialakíthatják a munkahelyi stressz érzését:
• a munka, feladat jellege (munkaterhelés, munkatempó, munkaidő, munka követelmények)
• a munkavállaló szervezeten belüli szerepe (ellentmondásos munkakövetelmények, túl sok szerep, bizonytalan munkahelyi elvárások, a felelősség szintje)
• a fejlődés és előrelépés lehetőségének hiánya (karrierépítési lehetőségek, munka vagy feladatok hiánya)
• a munkahelyi kapcsolatok (felettesek, munkatársak, támogatás hiánya, konfliktusok, előítélet vagy megkülönböztetés)
• a szervezeti struktúra (vezetői stílus, kommunikációs minták, problémákra való reagálás, munkavállalók bevonásának hiánya)
• munka-magánélet egyensúlyának hiánya (szerep-felelősség konfliktusok)
• munkahelyi feltételek (nem megfelelő körülmények, zaj, zsúfoltság, levegőminőség).

Stressz faktorok:A 33/1998. számú (VI. 24.) NM rendelet rögzíti a fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek

Különös nagy felelősség viselete az embereket és anyagi értékekekről, így pld.: 

• Döntések szükségessége és bonyolultsága.
• Alkotó szellemi tevékenység.
• Rutin szellemi munka.
• Időszakosan különös figyelmet és fokozott felelősséggel végzett munka.
• Konfliktusveszélyes helyzetben végzett munka.
• Fogyatékos személyekkel való foglalkozás.
• Szakképzett ápolói munka.

Munkáltató és a pszichoszociális kockázatok leküzdése, felmérése  

A munkáltatónak figyelni kell azokat a jeleket, amik arra utalnak, hogy a csapata stresszes. 

Figyelmeztető jelzés lehet a nagyobb fluktuáció, a több betegszabadság, ha a munkavállaló csökkent teljesítményt mutat. Egyértelmű indikátor, ha több panasz és sérelem érkezik visszajelzésként, vagy ha a munkavállaló később érkezik a munkába és ingerlékenyebb vagy idegesebb.

A gondolkodás vagy az érzések megváltozása szintén a stressz jele lehet, ilyen például a hangulatingadozás, ha valaki zárkózottá válik, a motiváció, az elkötelezettség és az önbizalom csökkenése vagy a fokozott érzelmi reakciók, a sírósabb, érzékenyebb vagy agresszívebb viselkedés.

A munkáltatóknak fel kell mérniük a munkahelyi stressz kockázatait, és intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók védelme érdekében.

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkahelyiegeszseg/sokba-kerul-a-stressz---igy-sporolj-a-sportprogrammal-20221024.html

A stressz ára

• immunrendszer meggyengülése. 
• munkahelyi stressz, olyan súlyos betegségek kockázatát növeli, mint például aszívroham, stroke vagy a depresszió.
• türelmetlenség, ingerültség
• függőségi szerekhez nyúlás (alkohol, drog, nyugtatók, feszültség csökkentő gyógyszerek) ( ezek használata mellett munkába állni TILOS! A gyógyszerek rendszeres használata foglalkozás-egészségügyi kivizsgálás függvényében használható munkahelyen, viszont ezek használatát mellőzni kell munkavégzés közben).
• munkabalesetek növekedése
• feszültség cégen belül
• verbális és fizikai erőszak alkalmazása akár beosztott és felsőbb vezető között
• csökkenő teljesítmény
• hibás termékek, megrendelések 
• presztízsvesztés 
• elbocsátások
• munkahely megszünése. 
• Táppénzes napok száma nő! (Van úgy hogy a munkavállaló besokall. )
• Ezekkel együtt félelem a megélhetési gondok miatt ami szintén kihathat a munkavállaló lelki, testi egészségére!

Védekezés a stressz ellen- munkáltatók mit tehetnek?

• Megfelelő verbális és nonverbális kommunikáció 
• Belső feladatok elosztása és ezek írásba vétele (SZMSZ)
• Csak annyi munkát vállaljanak be ami nem jár a munkavállalók túlzott leterhelésével, és figyelembe veszik a munkavállalók fizikai, lelki és korbeli korlátait. 
• Manager szűrések már nem csak irodai dolgozóknak!  
• Szabadságok kiadása
• Pihenőnapok kiadása hosszabb egymást követő műszak után (itt a munkatörvénykönyvében előírja munkavállalók és munkáltatók jogait és kötelezettségeit ). 
• Munkavállalókkal érdekegyeztetés- munkavédelmi képviselő bevonása 
• kockázatok felmérése, ( munkáltatók kötelessége)
• Csapatépítő programok, hozzájárulás sportolási lehetőségekhez ( a mai helyzetben az utóbbi valószínű hogy segítséget nem jelent, a következő pontban leírtak már jobb színben is feltüntethetik a munkáltatót).
• Anyagi megbecsülése a munkavállalóknak: Hozzájárulás a mindennapi megélhetési gondokhoz (pl. hobzzájárulás a megnövekedett rezsi kiadásokhoz. ezt nem minden munkáltató teheti meg, de pl. üzemi étkezdében ingyenes étel, vagy pl.  SZÉP kártya, de ezeknek is adó vonzatuk van).  

Munkavállalók hogy küzdhetnek a stressz ellen?

- Kerüljék az erőszakos megnyilvánulást!

- Beszéljék ki! Mondják ki véleményüket! A magunkban tartott gond, feszültség kibeszélésével a stressz faktor csökken, és ha nem találnak közvetve megoldást a problémára, egy út mindig akad ahonnan elindulhat, és cél ami megszüntetheti a rizikófaktorokat! 

-Ha gond van keressék fel munkáltatójukat, a foglalkozás-egészségügyi orvosukat, háziorvosukat, a helyi munkavédelmi képviselőt (ha van), a munkavédelmi osztályt, munkavédelmi szolgáltatót! 

Mindig az legyen előttük: az egészségük mindennél fontosabb!

Rezsi csökkentés munkahelyen? Mire figyeljünk és mire kell figyelni munkavédelmi szempontból! 

Most elsősorban a könnyű fizikai munkákra vonatkozik. Az irodistákra,  ülő munkák végzőkre, azokra a munkavállókra terjed ki,akik fizikai munkát nem végeznek, vagy triviális kockázatnak vannak kitéve fizikai munkának (pl. anyagmozgatás). 

Az elmúlt időszakban a különböző rezsi költségek elszállása , és ezek visszaszorítása sok közintézményeknél- és előfordul versenyszférában is-  változást jelentenek munkavédelmi szempontból (is). 

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről jogszabály kimondja: 

Hőmérséklet:, klíma:  "A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését."  

Rossz hír: A közfeladatot ellátó, közfoglalkoztatottakra vonatkozóan ez a jogszabályi előírás hatályát felfüggesztették, előírásokra vonatkozóan az ITM hozott rendeletet, azzal itt nem szeretnék foglalkozni ) 

Milyen veszélyeket rejt a kényszerből visszaszorított költség"hatékonyság" ?

Nem megfelelő klímatikus viszonyok: 

1. Felfázás- Vesemedence gyulladás kialakulása, nőgyógyászati betegségek kialakulása, hosszú távon akár meddőség a szülőkorú hölgyeknél) 
2. Hideg ujjak, tesztrészek- izületi gyulladások kialakulása (amikor az ember "csontig fázik")- itt megemlíteném az elgémberedett végtagokat, felállásból összerogyás, sérülések, botlások
3. Vérnyomás problémák
4. Nem megfelelő véráramlás
5. Pszichoszociális kockázatok (félelem a táppénztől, a megélhetési nehézségtől, a táppénz miatt munkahely elvesztésétől- ez mind-mind körforgás) 
6. A betegek miatti helyettesítés, túlmunka fizikai, és pszichoszociális kockázatai. 
7. és végül: ahol lehetséges, és az irodában megoldható: 

• Egy irodai dolgozóra eső légköbméter 10-15 legyen.
• A helyiség belmagassága minimálisan 2,5-2,7 méter legyen.
• Egy légterű irodában a megfelelő elkülönítés miatt az egy főre eső alapterületet növelni kell. Ilyen irodákban az egymástól való ajánlott távolság 3 méter.
• Az egy főre eső minimális munkaterület egyszemélyes irodában legalább 9 négyzetméter, többszemélyes irodában minimálisan 6 négyzetméter legyen. Ha a munkahelyhez több irodai eszköz, berendezés tartozik, akkor ezeket az értékeket növelni kell.

Hogyan védekezhetünk?:

1. Munka átszervezéssel 
2. Home-office bevezetésével ( na itt nagyarányú együtt működés szükséges a munkáltatóval, hiszen itt anyagi kockázatai is vannak. Itt lép be a munkáltatói hozzájárulás,ahol ez járható út és megengedheti magának a munkáltató). 
3. Munkaközbeni torna, testmozgás (megjegyzés: na jó hidegtől függetlenül ez evidens lenne ülő munkavégzés esetén, de még mindig ritka kishazánkban ( Kelet-ázsiai működtetésű multiknál ez otthonról elhozott szokásként előfordulhat).
4. Ruházatokkal segítsék a komfortos munkavégzést (pl. vesemelegítő, melegítőpárna hátra, aláöltöző ruházathoz hozzájárulás (megj: egy jó minőségű pl. kerékpáros aláöltöző is akár bevállhat). ujj nélküli kesztyű a kézfejek melegen tartására. (És ami még érdekes lehet a kézmelegítő zsebbe)
5. A dress kód felfüggesztése fűtési időszakra (szeptember- március vége). 

Lássuk a világítást: 

Munkahelyek világítása: "Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást."

De mi az elegendő? Nem akarok itt megint jogszabályokba bonyolódni. Inkább vegyük sorra mit és milyen veszélyeket hozdoz magában ha nincs a munkaterületünk megfelelően kivilágítva: 

1. Botlás, elcsúszás

2. Szemek igénybe vétele rossz fényviszonyok miatt.

3. Fejfájás, vérnyomás problémák

4. Szemszárazság, vagy túlzott könnyképződés

5. Fáradás

Hogyan védekezhetünk a kockázatok ellen?

Itt vegyük figyelembe hogy a munkavállaló szemüveges-e a hétköznapokban is, és nem csak a munkahelyen. Vegyük figyelembe, hogy képernyős munkahelyen dolgozik, napi 6 órát meghaladja-e a képernyő előtti munkavégzés?

• LED fény kibocsátásra alkalmas világítás- asztali és mennyezeti lámpánál 
• szemcsepp használata

• szemek pihentetése 
• Megfelelő szemüveg használata
• Óránként 5 perces szünet, séta

Összefoglalva:

Mind a munkavállónak, mind a munkáltató előtt nehéz időszak áll. Legyünk türelmesebbek, ésszerűek, kerüljük  és ne szítsuk a feszültséget. Beszéljék meg és ne ki a problémákat. A problémák ha magunkban tartjuk lelki és fizikai megterhelést jelentenek idővel, ami balesethez vezethet. Figyeljünk magunkra és egymásra. 

Balesetmentes munkavégzést! 

ITM OMMF felhívása építőgép kezelők és szakoktatók és emelőgépszakemberek részére! 

Az építőgép-kezelői jogosítványok érvényességével kapcsolatban korábban megjelent tájékoztató ismételt aktualizálása vált indokolttá jogszabályváltozások miatt.

(Az építőgép-kezelő jogosultságokkal összefüggő korábbi tájékoztatók is megtalálhatók az Emelőgép/építőgép-kezelők menüpontban.)

A tájékoztató letöltése: https://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=871

Munkavégzés hideg munkakörnyezetben 

Hamarosan beköszönt a tél, a csapadékos és hideg időszak. Ezzel kapcsolatban szedtem össze a legfontosabb munkavédelmi előírásokat, tippeket. Miként védekezzünk a fagy ellen? Kikre vonatkozik elsősorban a hidegben történő munkavégzés? Melyek azok a tevékenységek, szakmák, munkaterületek, ahol leginkább ki vannak téve a munkavállalók a hideg okozta veszélyeknek? Milyen intézkedéseket kell tenni? Akkor lássuk:

1. Mi is a hidegben történő munkavégzés? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?

A hidegben végzett munkával a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet t a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről   rendelet foglalkozik, miszerint a   munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

2. Milyen előírásoknak kell megfelelniük a munkáltatóknak? Mit kell a munkavállalók részére szolgáltatni a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtéséhez? 

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe iktatni.

A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez  cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani. Alkohol tartalmú ital fogyasztása TILOS!  

A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

3. Milyen veszélyek leselkednek a hidegben? Milyen egészségkárosító kockázatok  érik a szervezetet?

- szövetek helyi lehűlése (főként a végtagokon, orron, fülön), illetve az ebből következő diszkomfort és fagyási sérülések jelentik. 

- A hideg hatására érösszehúzódás, érszűkület alakul ki a hidegnek kitett területeken. Ez a védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel is járhat, mivel a tartós érszűkület következtében csökken az adott terület oxigén- és tápanyagellátása, amely fagyási sérülésekhez vezethet.

Szélsőségesen hideg időjárási körülmények között a munkavégzés megfelelő védelem hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak kialakulásához vezethet. 

Főbb tünetei: 

1. fáradtság,  
2. szederjes (cyanotikus) vagy sápadt (viaszos) bőr,
3. az ideg-izomműködés elégtelensége (görcsök, zsibbadás, bizsergés stb.),
4. kitágult pupilla,
5. mentális zavar,
6. eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása, működészavara következhet be

A hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott! 

Egyéni védőeszközök, védőruházat:

Az egyéni védőeszközök szakmánként eltérőek. A hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.

Amit a kötelezően előírt védőeszközökön kívül még tehetünk:

- vastagabb aláöltözet ( ha hegeszt a munkavállaló nem lehet gyúlékony anyagból)

- vastagabb zokni

-kötött sapka, ami a védősisak alatt kényelmesen viselhető, de nem izzad bele a munkavállaló. 

Amire figyelni kell aláöltözék választásánál:  Mindig pamutból, jól szellőző anyagból legyen. Ne legyen zavaró viselése, könnyen lehessen eltávolítani szükség esetén. 

 Tárgyi feltételek:

- megfelelő melegedő helyiség, 

-  fűtőtestek megválasztása és elhelyezése: 

Gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő "szieszta kályhák", hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!

Megfelelő hőmérséklet kiválasztása zárt térben hideg évszakban 

szellemi munka esetén 20-22 °C, könnyű fizikai munka esetén 18-20 °C, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 °C, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 °C munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára.

Veszélyek:

Az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), amelyek további veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés stb.). Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A befagyott, hóval teli gödrök egyáltalán, vagy alig észrevehetőek, ezek botlás, beesés veszélyesek. 

A lefagyott tárgyak nehezebben vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély is. 

Példák a hidegben végzett munkakörökre, tevékenységekre:

• fakitermelés, 
• építőipari kivitelezési tevékenység, 
• útépítés, útburkolás, 
• úttisztítás, 
• szemétszállítás, 
• állattartó telepeken végzett munkák
• Hűtőkamrák, hűtőraktárak, boltkiszolgáló hidegraktárak. 

A hidegben végzett munkákról, tevékenységekről és azok veszélyeiről kockázatbecslés elvégzése szükséges. Ezt a tevékenységet munkavédelmi végzettséggel lehet elvégezni. Amennyiben munkavédelmi szolgáltatásra lenne szüksége- kockázatbecslés, egyéni védőeszköz juttatás rendje, Biztonság és Egészségvédelmi Terv elkészítése   építőipari kivitelezéshez stb.-,  Amennyiben  a kivitelezés alatt, munkavédelmi koordinátor alkalmazását írja elő a jogszabály (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet) a kivitelezés elejétől a végéig, keressenek minket!      A Kapcsolat fülben megtalálja elérhetőségünket!

Nők, biztonság és egészség a munkahelyen                          2022.03.24.     

A nők és a férfiak biológiailag (nemi jellegek közötti különbségek), valamint az általuk végzett munka, a munkakörülményeik és a társadalmi megítélésük (nemek közötti különbségek) tekintetében egyaránt eltérnek.

Az ilyen különbségek hatással lehetnek a férfiakat és a nőket érintő munkahelyi veszélyekre, illetve azok értékelésére és ellenőrzésére. Ez az oka annak, hogy az EU-OSHA kutatásokat folytat és szemléletformáló kiadványokat készít a nőket érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről.

A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet befolyásoló különbségek

Különbségek figyelhetők meg a férfiakat és nőket érintő kockázatok tekintetében. A nők:

• jellemzően bizonyos ágazatokban dolgoznak és bizonyos típusú munkákat végeznek;
• két színtéren, azaz a munkahelyi és az otthoni feladatok során is meg kell állniuk a helyüket;
• alulreprezentáltak felső vezetői és vezetői szinten;
• a férfiaktól fizikailag eltérő jellemzőkkel bírnak, habár gyakran nagyobbak a különbségek - például a fizikai erő tekintetében - a nők, mint a férfiak és nők között;
• gyakran helytelenül biztonságosnak és könnyűnek ítélt munkákat végeznek.

A biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat sok esetben nem tükrözi ezeket a különbségeket. A nőket érintő munkateher mértékét és a stresszel összefüggő kockázatokat ráadásul az esetek többségében alulbecsülik. Az EU-OSHA célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különbségekre, és segítsen javítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a nőket leginkább érintő területeken.

Mit tehetnek a munkáltatók?

A nemek közötti különbségek érvényesítése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén azt jelenti, hogy felismerjük és figyelembe vesszük a férfiak és a nők közötti különbségeket a munkahelyeken.

A munkáltatók feladatai:

• a munka biztonságosabbá tétele és megkönnyítése mindenki számára;
• a nemekkel kapcsolatos kérdések belefoglalása a kockázatértékelésbe;
• a ténylegesen elvégzett munka figyelembevétele, és a feltételezések elkerülése azzal kapcsolatban, hogy ki veszélyeztetett és miért;
• rugalmas munkaidő biztosítása;
• nők bevonása a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalba.

Ez a szemlélet nemcsak a nők, hanem minden munkavállaló számára előnyös.

(forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/women-and-health-work</p>)

biztosok jelenlétében elvégezhető. 

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.

A Kockázatértékelési Segédlet és a Pszichoszociális Kockázatértékelési Útmutató aktualizálásra került az eltelt időszakban bekövetkezett, munkavédelmet érintő szervezeti- és jogszabályváltozások, valamint az új hatósági valamint jogalkalmazói tapasztalatok alapján....

Forrás: https://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=806